Alapozó Kutatás a Magyar Televízióról

A Magyar Televízió 2006 nyarán a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetet bízta meg átfogó, alapozó jellegű kutatás elkészítésével, melynek célja a közzszolgálati televíziózásról és a Magyar Televízióról alkotott kép feltárása volt a 12 éves és annál idősebb magyar lakosság körében.

Alapozó kutatás- rövidített verzió
2006. december 20.
Forrás: Szonda Ipsos, MTV alapozó kutatás

A Magyar Televízió 2006 nyarán a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetet bízta meg átfogó, alapozó jellegű kutatás elkészítésével, melynek célja a közzszolgálati televíziózásról és a Magyar Televízióról alkotott kép feltárása volt a 12 éves és annál idősebb magyar lakosság körében.

Az alapozó kutatás több fázisból - kvalitatív és kvantitatív szakasz - állt, hogy a magyar népesség e kérdésről formált véleményét minél részletesebben és alaposabban megismerjük. E tanulmányban a kvantitatív kutatás adatait ismertetjük. A kutatás személyes megkérdezések formájában történtek, átlagosan 35-40 perc interjúidővel. Az adatfelvétel 2006. november 20. és 2006. december 3. között zajlott.A minta nagysága 1 000 fő volt, amely nem, korcsoport, településtípus és iskolai végzetség tekintetében reprezentálja a kutatás célcsoportját jelentő 12 éves és annál idősebb magyar lakosságot.

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

A 12 éves és annál idősebb magyar lakosság számára a televízió jelenti a legfontosabb hírforrást, a vizsgált populációból szinte mindenki szokott e médiatípusból tájékozódni. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a magyar lakosság szinte teljes körben rendelkezik otthonában televízió-készülékkel. A televíziótól el is várják a válaszadók, hogy hírforrásként szolgáljon, hiszen a lakosság döntő többsége elsősorban információszerzés céljából kapcsolja be a készüléket.Becslésünk szerint a népesség ötöde használ szobaantennát a televíziózáshoz, amelynek segítségével mindössze három földi sugárzású adót - és a közszolgálati tévéadók közül csupán az m1-et lehet fogni. A teljes lefedettségnek és a könnyű hozzáférhetőségnek köszönhető, hogy az országos sugárzású adók [RTL Klub, Tv2, m1] rendelkeznek a legnagyobb nézőtáborral. Az m1 csatornának jelenleg nincs igazi alternatívája a médiapiacon.

A TELEVÍZIÓ SZEREPE

A megkérdezettek kétharmada gondolta úgy, hogy van különbség a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák között. Ennél kisebb volt viszont azok aránya, akik a közszolgálati csatornák működéséről és finanszírozásáról pontos információkkal rendelkeztek: a válaszadók 40%-a tudta helyesen, hogy a köztévék a reklámbevételek mellett állami támogatásban is részesülnek. A két forrásból való gazdálkodást egyébként a lakosság fele tartotta a legoptimálisabb megoldásnak, de észrevehető tendencia, hogy a lakosság a közszolgálatiság finanszírozását csak részben gondolja állami, illetve adófizetői feladatnak. A közszolgálati televíziók jelentőségét azonban általában nem kérdőjelezi meg a magyar lakosság: öt válaszadóból négy gondolta úgy, hogy jelenleg is szükség van Magyarországon közszolgálati csatornákra, és a megkérdezettek jellemzően optimálisnak is érzik a rendelkezésre álló csatornák számát. A köztévék szükségességéről nyilatkozók körében az m1 a legnépszerűbb csatorna [71%], amelyet jóval lemaradva a Duna TV követ [20%].

A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓZÁS HELYZETE

A megkérdezettek kétharmada gondolta úgy, hogy van különbség a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák között. Ennél kisebb volt viszont azok aránya, akik a közszolgálati csatornák működéséről és finanszírozásáról pontos információkkal rendelkeztek: a válaszadók 40%-a tudta helyesen, hogy a köztévék a reklámbevételek mellett állami támogatásban is részesülnek. A két forrásból való gazdálkodást egyébként a lakosság fele tartotta a legoptimálisabb megoldásnak, de észrevehető tendencia, hogy a lakosság a közszolgálatiság finanszírozását csak részben gondolja állami, illetve adófizetői feladatnak. A közszolgálati televíziók jelentőségét azonban általában nem kérdőjelezi meg a magyar lakosság: öt válaszadóból négy gondolta úgy, hogy jelenleg is szükség van Magyarországon közszolgálati csatornákra, és a megkérdezettek jellemzően optimálisnak is érzik a rendelkezésre álló csatornák számát. A köztévék szükségességéről nyilatkozók körében az m1 a legnépszerűbb csatorna [71%], amelyet jóval lemaradva a Duna TV követ [20%].

A HÍRFORRÁSOK HASZNÁLATA

A 12 éves és annál idősebb magyar lakosság számára a televízió jelenti a legfontosabb hírforrást: összességében a lakosok közül szinte mindenki szokott e médiatípusból tájékozódni a hírekkel kapcsolatban, és jelentős részük a televíziót tekinti az elsőszámú információforrásnak.

A TELEVÍZIÓ-CSATORNÁKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

A magyar lakosság egyötöde csak szobaantennával rendelkezik, amely eszköz segítségével mindössze három földi sugárzású televízióadót [m1, tv2, RTL Klub] lehet fogni. A válaszadók kétharmadáról állítható biztosan, hogy ennél több televízió-csatornát tud fogni, ami viszont arra utal, hogy e megkérdezettek
előfizetnek valamilyen kábeltelevíziós vagy [digitális] műholdas szolgáltatásra, illetve saját műholdvevővel rendelkeznek. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgált népesség átlagosan mintegy 37 db televízió-csatorna közül választhat otthonában.

A TELEVÍZIÓ-CSATORNÁKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az emberek televízió-nézési szokásait különböző tényezők befolyásolják. A nézők életében eltérő szerepet tölt be a televízió, mindenkit más motivál abban, hogy miért ül le a képernyő
elé. A tévénézők jelentős része azonban elsősorban információszerzés céljából kapcsolja be a készüléket. Már korábban is láthattuk, hogy a televízió jelentős szerepet tölt be a tájékoztatásban: a magyar lakosság el is várja azt a televíziótól, hogy gyors és naprakész információkkal szolgáljon. Lényegesen kevesebben vannak viszont azok, akik úgy nyilatkoznak, hogy a tévénézéssel kapcsolatban a szórakozás a legfontosabb. Fontos kiemelni, hogy kutatásunk során a megkérdezettek csak egy válaszlehetőséget jelölhettek meg, ezért valószínűsíthetjük, hogy egyébként nagyon is lényeges szempontot
jelent számukra a kikapcsolódás a tévénézés esetén. Ezt a későbbi eredméynyek is alátámasztják, amikor azt vizsgáljuk részletesen, hogy milyen típusú műsorokból néznének szívesen többet a válaszadók.

A tanulmány teljes egésze letölthető itt

MTV / Marketing