MTV: közösségi érték - Szonda Ipsos kutatás

Fókuszban a közszolgálati feladatok teljesítése

ELŐZMÉNYEK
Hogyan vélekednek a magyar állampolgárok a közszolgálati televíziókról: kötnek-e hozzájuk speciális értékrendet, betöltik-e a nézők által relevánsnak ítélt funkciókat? A kérdésekre adott válaszokat különösen fontos ismerni akkor, amikor a digitális kor küszöbén, újabb korszak- és paradigmaváltás előtt áll a hazai média. Ebben a helyzetben alapvető érdek tisztán látni azt, milyen a státusza és megítélése a társadalom fejlődése szempontjából meghatározó, azaz a nem a gazdasági érdekeket és a profitot, hanem a közösségi párbeszédet, a nemzeti önazonosság és a nemzeti kultúra fejlesztésének szempontjait szem előtt tartó közmédiának.

A FELMÉRÉS
A kérdéskör feltérképezésére a Magyar Televízió 2007. augusztusában megbízta a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetet azzal, hogy egy országos, 1500 fős, nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív mintán, a 18 évesnél idősebb magyarországi népesség körében vizsgálja meg a hazai televízió csatornák megítélését. A cél az volt, hogy a tévéadókról és a csatornákon sugárzott műsorokról közösségi érték-szempontú elemzést kapjunk, továbbá felmérjük azt, hogy konkrétan milyen hatékonysággal tölti be közszolgálati funkcióit az MTV. A felméréshez egy brit kutatás szolgáltatta a mintát: a BBC által alkalmazott, a közösségi érték fogalmát öt értékdimenzióban [demokratikus érték, kulturális érték, művelődési érték, szociális érték és globális érték] megragadó vizsgálat volt az alap. A módszer lényege, hogy a válaszadóknak az egyes értékdimenziókat kiteljesítő állítások alapján meg kellett nevezniük azokat a televízió csatornákat, amelyekre az állítást elsősorban igaznak tartják.

A VIZSGÁLT ÉRTÉKEK
A demokratikus érték dimenzióban azt vizsgáltuk, mely csatornák tekinthetők a civil társadalom kibontakozása és fejlődése szempontjából meghatározónak, és melyek azok, amelyek megbízható és pártatlan információ- és hírszolgáltatásuk révén leginkább támogatják az össztársadalmi párbeszédet.
A válaszadók az MTV hírműsoraival kapcsolatosan gondolták leginkább úgy, hogy az "megbízható, pártatlan híreket közöl" (az m1-et a válaszadók legmagasabb, 20%-a említette ebben a tekintetben elsőként, és az összes válasz tekintetében 27%-uk gondolta igaznak az m1-re nézve ezt az állítást). A válaszadók szerint az MTV "hírműsorai igazi segítséget jelentenek ahhoz, hogy a nézők eligazodjanak a politikai viták útvesztőjében" (első említések 18%-a, az összes említés 26%-a).

A kulturális érték dimenzióban azt vizsgáltuk, hogy a közvélekedés szerint mely csatornák azok, amelyek új tehetségek felfedezésével, a művészek és a közönség közelebb hozásával, a kulturális hagyományok és értékek bemutatása révén képesek a társadalom gazdagítani a kulturális életet, szélesítve és megerősítve a társadalmi kapcsolatokat.
Az m1 volt az a csatorna, amelyre nézve a válaszadók legmagasabb arányban (30%) igaznak találták, hogy "olyan rejtett kulturális értékekre hívja fel a figyelmet, amelyekről egyébként nem is hallottak volna", és hogy "igazi műalkotásokat hoz el a nézők otthonába" (27%).

A művelődési érték tekintetében az a csatorna teljesíthet jól, amely képes minden korosztály számára formális és informális oktatási, tanulási lehetőséget biztosítani, ezáltal segítve a társadalom fejlődését.
Az m1 műsorairól a megkérdezettek legnagyobb hányada úgy vélekedett, hogy"sokat lehet tanulni a műsoraiból" (30%);"érdekes ismereteket közvetít a tudomány és a technika világából" (27%); "olyan ismereteket közvetít, amelyek segítik az embereket, hogy sikeresebben elboldoguljanak a mindennapi életük során" (21%), és hogy "a műsoraiban látottak követendő példával szolgálnak a nézők számára" (21%).

A szociális érték dimenzióban a tévécsatornáknak a társadalmi kohézió és a tolerancia növelésében, és az egymást jobban megértő attitűd megteremtése érdekében tett erőfeszítéseit értékelték a megkérdezettek.
A válaszadók 44%-a értékelte úgy, hogy az MTV "műsoraiban teret biztosít a vallási közösségek számára", 38%-uk, hogy "gondot fordít a nemzeti, etnikai kisebbségek életének és kultúrájának megismertetésére". Az m1 "fontos szerepet játszik a társadalom sokszínűségének bemutatásában (m1: 32%-os említettség), felkarolja a fogyatékkal élők ügyét (32%), valamint "hozzájárul a különböző közösségek közötti kölcsönös tisztelet megteremtéséhez" (28%).

A globális érték vizsgálata arra irányult, hogy mely adók képesek leginkább az ország nemzetközi szerepének és jelentőségének erősítésére.
"A határon túl élő magyar közösségek számára kapocsként szolgál a magyar nemzethez" állítást érthető módon az ebből a célból megalapított Duna TV-re értelmezték a legmagasabb arányban (48%), de a megkérdezettek 26%-a az m1-re nézve is igaznak találja ezt az állítást, sőt 17%-uk az m1-et említette elsőként ebben a tekintetben is.

ÖSSZEFOGLALÓ
A "közszolgálatiság" elsősorban társadalmi-integrációs, illetve sajátos kulturális dimenzióban jelenik meg az emberek fejében, és ily módon a közmédia teljesen elkülönül a kereskedelmi alapon működő csatornáktól.
Az öt vizsgált értékdimenzióból 4 esetében - a demokratikus, a kulturális, a művelődési és a szociális érték tekintetében - a felnőtt népesség szemében az m1 képviseli leginkább a közösségi értékeket a mai magyar televíziós piacon.
A globális közösségi érték képviseletét tekintve - a határon túl élő magyar közösségek audiovizuális integrációjának céljával létrejött Duna TV mellett -az m1 a második legelismertebb televízió csatorna.

A tanulmány összefoglaló diái itt letölthetők

Készítette: MTV Kutatás & Marketing; Budapest, 2007. október 16.