Korai Bergman-filmek az MTV műsorán - 2010.03.05

Eső mossa szerelmünket vasárnap délután az m2-n

A közelmúltban elhunyt svéd filmrendező, Ingmar Bergman korai filmjeiből összeállított válogatást mutat be a márciusi hétvégéken az m2. A vasárnap délutánonként látható sorozat az 1946-os Eső mossa szerelmünket című filmmel indul.

Ingmar Bergman világhírű svéd filmrendező korai filmjeiből vetít válogatást a márciusi hétvégéken a Magyar Televízió 2-es csatornája. A korai Bergman sorozat az 1946-os Eső mossa szerelmünket című filmmel indul március 7-én, vasárnap 16.30-kor az m2-n. Bergman második játékfilmje egy fiatal párról szól, akik egy vasútállomáson találkoznak. David (Birger Malmsten) most szabadult, Maggi (Barbro Kolberg) pedig nem találja helyét a világban. Közös életüket a világtól elzárva próbálják élni egy eldugott kis viskóban, ám a külvilág számos akadályt állít eléjük.

A sorozat következő adásában, március 14-én 17 órától a Női álmok című filmet láthatják az m2 nézői. A nők Bergman életének minden területén központi szerepet játszottak, és ez filmjeiben is igen hangsúlyosan megjelenik. Az 1955-ös vígjátékban a divat világába tesz kirándulást a rendező, ahol egy manöken (Harriet Andersson) és egy divatfotó műterem tulajdonosa (Eva Dahlbeck) történetén keresztül foglalkozik a női lélek rejtelmeivel.

A korai Bergman válogatás harmadik adásában Az élet küszöbén (más fordításban: Közel az élethez) című film látható március 21-én 16.50-től az m2-n. Az 1958-as Cannes-i rendezői díjas filmdrámában három, látszólag teljesen különböző nő találkozik egy szülészeten. Sorsuk mégis összefonódik, és együtt próbálják átvészelni az őket ért tragédiákat és nehézségeket. A film főbb szerepeit Eva Dahlbeck, Ingrid Thulin és Bibi Andersson alakítják.

Március utolsó vasárnapján, 28-án 15.45-től a Hajó Indiába című filmmel zárja a sorozatot az m2. Az 1947-es filmben különös szerelmi háromszög bontakozik ki a szeme világát lassan elvesztő idős hajóskapitány (Holger Löwenadler), annak púpos fia (Birger Malmsten) és egy fiatal táncosnő (Gertrud Fridh) között, amikor az öreg felveszi a lányt a hajójára. A kapitány még egyszer utoljára át akarja élni a szerelmet, púpos fia pedig először szembesül az érzéssel.

Ingmar Bergman (1918 - 2007) a modern film egyik legnagyobb hatású művészeként, az emberi lélek mélységeibe tett utazásaival olyan filmnyelvet hozott létre, amelyet rendezők egész generációja alkalmaz azóta is. Az 1951-ben készült Nyári közjáték című családi drámával szerzett nemzetközi hírnevet, amelyet olyan alkotások követtek, mint az 1957-es, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének különdíja mellett Arany pálma-díjra is jelölt A hetedik pecsét, vagy az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról szóló A nap vége. A szakmai tökéletességre törekvés mellett filmjeinek témája, problematikája, a morális kérdések felvetésének módja tette egyedülállóvá Bergman művészetét. A Tükör által homályosan (1961), az Úrvacsora (1963) és A csend (1963) hármasával Bergman létrehozta a magány filmtrilógiáját, melynek hősei magukat és egymást is kínozva egy isten nélküli világban keresnek nyugalmat. Az 1966-ban készült Persona már Bergman újabb korszakának előfutára, amellyel az emberi kapcsolatok szövevényes világába vezeti nézőit az 1972-es Suttogások és sikolyok című drámájához hasonlóan. Utolsónak szánt nagyjátékfilmjében, az 1982-es szövevényes családi történetben, a Fanny és Alexanderben pedig összeáll a Bergmani életmű. A több műfajban is otthonosan mozgó, színházi közegből érkező Ingmar Bergman életművét számtalan szakmai és közönségdíj, köztük Cannes-i rendezői díj, és kilenc Oscar-jelölés koronázta meg.